Az irritábilis bél szindróma (IBS) és a gyulladásos bélbetegség (IBD) egyaránt fájdalmas lehet az érintettek számára, de ezek különböző állapotok. A korai szakaszban nehéz lehet megkülönböztetni, hogy melyikről van szó, mivel nagyon hasonló tüneteket mutatnak. Röviden összefoglalva, mind az IBS, mind az IBD a következőket okozhatja:
- Hólyagosodás
- Hasmenés és/vagy székrekedés
- Görcsök a hasban, gyakran igen fájdalmasak
- Hányás vagy émelygés
Sem az IBS-re, sem az IBD-re nincs tényleges gyógymód, de az IBD súlyosabb az emésztőrendszerre gyakorolt hatásait tekintve. A tünetek mindkettőnél különböző súlyosságúak lehetnek, de az IBD a betegség jellegéből adódóan sokkal jobban jelentkezhet.
Irritábilis bél szindróma
Bár ez egy meglehetősen gyakori állapot, az orvosok és a szakemberek nem igazán ismerik a pontos okát, bár a táplálkozás és a stressz bűnösként megjelölhető. A hormonok is okai lehetnek, valamint egyéb, a bélbaktériumokat befolyásoló tényezők.
Az IBS a vastagbélben (vastagbél) jelentkezik, és nem érinti az emésztőrendszer más részét. A fájdalom a has egész területén tapasztalható, de sok szenvedőnél a bal alsó régióban gyakoribb, ami rendkívül kellemetlen lehet, és ez a fájdalom étkezés után súlyosbodhat. A székletürítés enyhítheti a fájdalmat, de gyakran ez a székletürítés rendkívül laza lesz, és hasmenés formájában jelentkezik, amely néhány napig, vagy legrosszabb esetben még tovább is eltarthat. Ezt követheti egy székrekedéses időszak, amíg a belek megpróbálnak helyreállni és regenerálódni. Sajnos a mosdóba járás szükségessége hirtelen, minden figyelmeztetés nélkül jelentkezhet, ami kínos lehet.
Az IBS kezelhető?
Az IBS tünetei gyakran enyhíthetők étrendi változtatásokkal, életmódváltással, a bélbaktériumok szintjének kezelésével, és bizonyos esetekben gyógyszereket is alkalmaznak. Kérje ki orvosa, valamint dietetikus tanácsát, aki megbeszéli Önnel a különböző lehetőségeket. A dietetikus képes lesz tanácsot adni a legjobb ételek/italok fogyasztására vagy elhagyására a tünetek enyhítése érdekében. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, orvosa gasztroenterológushoz utalhatja Önt, mivel ők az emésztőrendszer minden aspektusára szakosodtak.
Ezzel szemben áll az IBD – Gyulladásos bélbetegség
Az IBD két különböző állapotot jelöl: a Crohn-betegséget (CD) és a fekélyes vastagbélgyulladást (UC). Létezik még néhány további típus is, de ezek kicsit ritkábbak. A Crohn-betegség és a Colitis ulcerosa között a fő különbség az, hogy az UC csak a vastagbelet (a vastagbél) érinti, míg a CD az emésztőrendszer bármely részét érintheti, az elejétől a végéig.
A tünetek egyébként szinte azonosak. Ezek közé tartozhatnak a görcsök, az érintett szövetek fájdalmas duzzanata, gyakori hasmenés (amely lehet véres, de nem feltétlenül véres), fogyás és fáradékonyság. Ritkábban hányást, vérszegénységet vagy lázat is okozhat.
Hogy még zavaróbbá tegye a helyzetet, ezek a tünetek ritkán állandóak. Az IBD gyakran a teljes remisszió határán mozog, kevés vagy semmilyen tünetet nem produkálva, hogy aztán újra fellángoljon, alig vagy egyáltalán nem figyelmeztetve. Különösen a fekélyes vastagbélgyulladás enyhébb esetei hajlamosak arra, hogy sok betegnél hosszú, jelentős panaszok nélküli remissziós periódusok alakuljanak ki.
Szakmai nézeteltérés van abban a tekintetben, hogy az IBD elsősorban genetikai probléma-e, vagy olyan, amelyet baktériumok, vírusok vagy antigének hatására szerezhetünk meg, amelyek immunválaszt váltanak ki a szervezetben. Mint látható, nagyon nehéz lehet megkülönböztetni az IBD-t az IBS-től, ezért forduljon orvoshoz, ha úgy gondolja, hogy bármelyikben szenved.
Kezelhető-e az IBD?
Az IBD egyik formája sem gyógyítható jelenleg teljesen. Vannak azonban kezelési módok, amelyek közül néhánynak nagy a sikeraránya. Az IBD kezelésének célja vagy a tünetek enyhítése, vagy a remissziós időszakok meghosszabbítása, lehetővé téve a szenvedő számára, hogy a lehető legteljesebb mértékben normális életet élhessen.
Az IBD kezelésére orvos vagy dietetikus írhat fel kezelési tervet. Ezek gyakran magukban foglalják az életmód megváltoztatását és a speciális étrendi változtatásokat. Súlyosabb esetekben az orvos gyógyszereket írhat fel, vagy műtétet javasolhat. A műtét mindig a végső megoldás, ha valakinek az IBD és annak fájdalmas tünetei nagyon rendszeresen jelentkeznek, még az életmódváltás ellenére is.
Az IBD kezelésére gyakran felírt gyógyszerek közé tartoznak az antibiotikumok, az antitest alapú “biológiai” kezelések, amelyek az immunrendszer bizonyos részeit célozzák, az immunszuppresszív szteroidok, a mezalazinok vagy az aminoszalicilátok.
Ha műtétben állapodnak meg, akkor általában akkor kerül rá sor, ha az alsó bélszakaszok fekélyesedés után helyreállításra szorulnak, és ha a betegnek ismételt és fájdalmas betegséggel járó időszakai vannak. A legtöbb Crohn-betegségben szenvedőnek végül műtétre lesz szüksége emésztőrendszerének egyes részeinek helyreállításához, de a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknek általában nincs szükségük műtétre. Valójában a betegek mintegy 80%-a jól reagál a gyógyszerekre és az életmódváltásra.
Annak megállapításához, hogy Ön IBS-ben vagy IBD-ben szenved-e, figyelnie kell a tüneteket. IBD esetén fontos a széklet ellenőrzése, mivel az gyakran tartalmazhat váladékot vagy vért, és fontos kizárni minden komolyabb betegséget, például a rákot.
Sokféle gyomorbetegség létezik, és a probléma gyökerének feltárása egy sor vizsgálatot és tesztet igényelhet, például kolonoszkópiát, amikor egy csövet vezetnek be a végbélbe, hogy az orvosok vagy sebészek megnézhessék, mi a probléma. A gyomor-bélrendszeri tünetek megértésében és enyhítésében a tudatosság kiemelkedő fontosságú.
